Esztergomi Bazilika - Esztergom

Esztergomi Bazilika bemutatása

Az Esztergomi bazilika, teljes nevén Nagyboldogasszony– és Szent Adalbert-főszékesegyház, egy klasszicista és óegyiptomi stílusban épült bazilika Esztergom városában, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye székesegyháza.

Külső méreteit tekintve Magyarország legnagyobb egyházi épülete, az altemplomtól a kupola gömbjéig 100 méter magas, mellyel az ország legmagasabb épülete is egyben. Méreteit tekintve a Európa egyik legnagyobb bazilikája, világviszonylatban pedig a tizennyolcadik helyen áll. A kupola erkélyére a bazilika bejáratától számítva (több szakaszban) összesen közel 400 lépcsőfok vezet fel.

A bazilika látogatása alkalmával annak 4 szintjét járhatjuk be:
Altemplom (-1. szint):
A főszékesegyház altemplomának elrendezése, térsorainak alakítása, az egyiptomi építészetre utal. Az elképzelés középpontjában, a főtemplomban méltó nyughelyet biztosító főpapi temetkezőhely áll. A felszentelt temetkezési kápolnának az előterében helyezték el az egykori Szent Adalbert székesegyház megmaradt főpapi sírköveit (tombáit). Az altemplom nemcsak főpapi, hanem kanonoki temetkezőhely is egyben: főszékesegyházi káptalan tagjai is itt nyertek végső nyughelyet.

Templomtér (0. szint):
A belső térben látható az 1856-ban készült, a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképe, mely Mária mennybevitelét ábrázolja és Michelangelo Grigoletti velencei művész munkája.

Kincstár (1. szint):
A főszékesegyház első szintjén, annak nyugati felében kapott helyet a Simor János esztergomi érsek által alapított Főszékesegyházi Kincstár. Gyűjteményében megtalálhatók a mindenkori főszékesegyház egykori liturgikus eszközei csakúgy, mint a 19. századi műpártolás és műgyűjtés során vásárolt műalkotások.
Sok más remekmű mellett itt őrizzük az ún. Koronázási eskükeresztet, amelyre a koronázási szertartás alkalmával királyaink esküt tettek; Zsigmond király nagyobbik szarvserlegét, amely feltételezhetően Zsigmond bátyjától, IV. Vencel cseh király birtokából kerülhetett a magyar király és német-római császár tulajdonába; az ún. Mátyás-kálváriát, a XV. századi udvari művészet és a párizsi ötvösség kiemelkedő darabját.

Panorámaterem (2.szint):
A Kincstár fölött elhelyezkedő téregyüttes egykor a Prímási Levéltárnak adott otthont. Ma a Panorámateremnek nevezett térsor. A bevezető részben a jelenlegi főszékesegyház építésének egy-egy fejezetével ismerkedhet a látogató, a középső terem csodálatos dunai panorámával szolgál és az itt található kávézó lehetőséget nyújt a felfrissülésre is; míg a harmadik szakaszban az időszaki kiállítás mellett interaktív módon ismerkedhetnek meg mind a bazilika építéstörténetének további izgalmas fejezeteivel, mind az egyházi liturgia, liturgikus eszközök, egyházi ünnepek részleteivel.