Babits Mihály Emlékház - Esztergom

Babits Mihály Emlékház bemutatása

Babits Mihály (1883-1941) a 20. századi magyar irodalom meghatározó egyénisége 1924-ben kezdte nyarait Esztergomban tölteni. Ekkor sikerült ez előhegyi nyaralót feleségével (Tanner Ilona, művésznevén Török Sophie) megvásárolniuk. Az eredetileg szoba-konyhás házikót évről évre bővítették, újabb helyiségeket toldottak hozzá - ahogy Arany Jánostól idézi Babits: „Nem is úgy épült, hogy századokig álljon, csak múló tanyául, mint a fecskefészek.” A verandáról pompás kilátás nyílik a Várhegyre, a Bazilikára a Dunára és „...a verandának van egy tágas fehér fala, ami egy nagy autogram album” (Nagy Endre) ahol a Babits-ház vendégei: a kor tekintélyes írói, költői, irodalmárai, művészei örökítették meg nevüket. Babits Mihály tizenhárom nyarat töltött itt – az utolsókat már rohamosan romló egészségi állapotával, súlyosodó betegségével küszködve. Számos fontos, nagy verse született Esztergomban (egyéb irodalmi munkái mellett, pl. a Jónás könyve.)
A költő halála után a ház „kísértetlakká” vált. Özvegye már nem töltötte itt a nyarait.
Az elkövetkezendő években sokféle lakója volt a háznak, minek következtében az épület állaga rohamosan pusztult.

Az áldatlan állapotnak 1960-ban lett vége: az Országos Műemléki Felügyelőség védetté nyilvánította a házat, majd elkészültek a rekonstrukciós tervek. A helyreállítási munkák befejeztével, 1961. augusztus 6-án nyitották meg a Babits-házat, mint látogatható emlékhelyet, múzeumot az érdeklődők és irodalomkedvelők számára. Az Emlékház teljes építészeti felújítását, és új, állandó kiállítását Esztergom Város Önkormányzatának, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Reneszánsz Évének és Alfa programjának, a Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesületének és a Petőfi Irodalmi Múzeumnak köszönhetjük. A Babits Mihály Emlékházról bővebben a www.emlekhazak.hu oldalon olvashat.